A kimondatlan…
Fény gyúlt szemeidben,
és pillantásod mélysége
lett reszkető víztükröm.
Égi könnyek mosták
lelkem tiszta damasztját,
míg hűs kékítőjét oldotta
a megfáradt éjszaka.
Csendünk is csordult,
ezüstbe fúló halk szavak,
és félszegen válladra hullott
a kimondatlan.
és pillantásod mélysége
lett reszkető víztükröm.
Égi könnyek mosták
lelkem tiszta damasztját,
míg hűs kékítőjét oldotta
a megfáradt éjszaka.
Csendünk is csordult,
ezüstbe fúló halk szavak,
és félszegen válladra hullott
a kimondatlan.
Szűcs Helena
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése