sóhaj teli e zubogás,
sötét az ég eltűnt a kék,
nyarunk múlt, halk e búcsúzás.
biztat; jön még esőre új
ragyogás, sötét fergeteg,
sepri a levelet, forgó
a tánca és csak körbe jár.
Kerengő levelek, véletek
repkedek, s hagyom vigyen e
körforgás, szédülök, remélek
napfényt még ígértek, látom-e
szemedben a biztatást.
Írta: Szűcs Helena

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése