Arany fényű reggelek..

 

Arany fényű reggelek..

Egy sóhajtásban benne rejlik
sima, aranyfényű reggelünk,
barangolj most a vágy mezején,
ez kell csakis most nekünk.

Röpke percek úgy illantak, mint
tovatűnő édes hangulat,
messze mentél, tán nem is voltál,
álmodtam, hogy kezed simogat.

Arany röptű kacagásom
koronáztad rózsás hajnalon,
széltől óvó két karoddal
ölelve nézted csillagom.

Szépségedet ifjú tavasz,
nékünk adtad, s átlengtél...
szaténfényű hajnal ölén
ezernyi ölelés, vágy zenél.

(Szűcs Helena)